Hírek, események

Cégbemutatás

Szolgáltatások

Referenciák

Kapcsolat

Extrák

Vízbázisok, vízművek háttérterülete földtani szerkezetének vizsgálata

A vízműveket tápláló kútak utánpótlási területének földtani szerkezetét, a képződmények vízvezetési, -tárolási tulajdonságait több geofizikai módszer együttes alkalmazásával vizsgáltuk, kiindulási alapul felhasználva a térképezési, fúrási ismereteket. A Bükk-hegység DNY-i lejtőin, Egertől nem messze, az Almár-völgyi vízbázis kutatásakor a Berva-hegyen dolgoztunk. A szinte hagyományosan alkalmazott vertikális elektromos szondázásokat, /VESZ méréseket/ elektromágneses /EM/ és természetes gamma /TG/ térképezéssel egészítettük ki (l. a helyszínrajzot és fotót).

A VESZ méréseknek a nagyszerkezeti elemekre vonatkozó jellegzetességei, torzulásai és a felszínközeli hatásokat észlelő sekélybehatolású mérések igazolták a geológiai észlelésekből szerkesztett nagyvonalú földtani modellt a Berva-hegyen (Pelikán P.), ezen túlmenően - a fedett részeken - sikerült meghatározni vagy jól megközelíteni a mészkőre települt pala összlet vastagságát, és megerősíteni egy-egy korábban feltételezett vagy sejtett szerkezeti vonal létét.

Eger-Almárvölgy vízbázisa	Vertikális elektromos szondázás: VESZ Mérés Diapir-10R műszerrel
EM mérések	Eger-Almárvölgy geoelektromos szelvény

Dél felé, a medence-perem felé haladva a III. geoelektromos szelvény segítségével képet kaptunk a mélybe zökkent triász mészkő helyzetéről, felhasználva a Marquardt-inverzióval értékelt VESZ méréseket és néhány kút karotázs szelvényét. Az aljzatot meglehetősen vastag miocén badeni és helvéti agyagos-tufás, aleuritos kőzetek fedik; elektromos ellenállásuk alapján igen valószínű, hogy ezek a kőzetek a vízszivárgást szigetelik, így a Berva felől nem kapnak utánpótlást az Almár-völgyi vízmukutak.

Eger-Almárvölgy vízbázisa

Földtani szelvény Jelmagyarázat

Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázis kutatása

A Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázis vízföldtani-földtani megismerése céljából geofizikai kutatást végeztünk ÉK Magyarország Szamosköz elnevezésű tájegységén, a Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzet területén, kb. 380 km2 területen. A munka magában foglalt 207 db. ABmax=400 m terítésű vertikális elektromos szondázást (VESZmérést) 15 vonalon, a nagyvastagságú porózus üledéksor helyein 15 db. ABmax=800 m-es VESZ mérést a pleisztocén teraszképződmények feküjének meghatározása céljából, 4 db. a Tisza folyón végzett keresztszelvényezést (Tivadar-Szatmárcseke-Tiszacsécse-Tiszabecs, 50 szondázás), végül a rendelkezésre álló mélyfúrási geofizikai szelvények digitalizálását, belőlük korrelációs szelvények szerkesztését, illetve felhasználásukat a geoelektromos rétegszelvények helyesbítésében, részletezésében.

Tivadar tiszai geoelektromos rétegszelvény (pdf)

Mélyfúrásban végzett geofizikai mérések, kútvizsgálatok

A kútépítés helyes kivitelezésének érdekében a kutató előfúrást követően a csövezetlen lyukban mélyfúrás-geofizikai (karotázs) méréseket végzünk, hogy meghatározzuk a vízadó rétegek vagy az ásványtelepek helyét, vastagságát. Meghatározzuk és rangsoroljuk a rétegek vízadó képességét, javaslatot teszünk a saruzárás helyére. Több fúrás karotázs szelvényéből - az egy-egy rétegre jellemző jellegzetes görbe-rajzolatot, az elektrofaciest figyelembe véve - készítettük a következő vízföldtani korrelációs szelvényt.

Gödöllő Déli Vízmű

Tiszalök Vízmű 3-kút

A legfontosabb "hagyományos" görbék elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a módosított Kozeny-egyenlet felhasználásával meghatározzuk a vízbázis hidrodinamikai modellezéséhez igen fontos "k" szivárgási tényez[ görbéjét (l. a következő ábrát).

Hulladéklerakó és csurgalékvize hatásának vizsgálata

A gyakorlati cél mellett a munka módszertani-tudományos célja a kommunális hulladék, mint "ható" alatti térrész fizikai paraméter-együttesének vizsgálata is volt. Továbbmenve, bizonyos kulcsponti helyeken pontok állandósításával lehetőséget kívántunk biztosítani ismételt mérések segítségével a későbbi geofizikai monitorozásnak. A leghatékonyabb módszernek a gerjesztett polarizációs szondázási görbék TAU-transzformációja bizonyult, melyet a Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszéke segítségével vezettünk be a gyakorlatba.

A GP szondázásokat az ellenállásmérésekkel felderített minimumra telepítettük, a vizsgált vonalra 4 szondázás jutott, az 5. a távoli referencia pont volt. A szondázási pontokon 16 mélységszinten végeztük el az időtarománybeli GP méréseket úgy, hogy a lecsengési görbéből minden egyes mélységszinten 5 mintát vettünk, s a mintavételi pontokban meghatároztuk a GP h(t)-vel jelölt látszólagos polarizálhatóság paramétereket. Az időállandóval súlyozott GP-anomáliák szennyeződés iránti érzékenysége többszörösen meghaladja a hagyományos elektromos ellenállásmérések érzékenységét.

A Tiszabezdéd - Györöcske hulladéklerakó

A GP lecsengési görbék TAU-transzformációjával kapott spektrális időállandó elemzéssel a szennyeződés erősségét megbecsültük, és a szennyezés típusát minősítettük.

A Tiszabezdéd - Györöcske hulladéklerakó a szennyeződés mértéke a GP mérések alapján

A szennyezett területeken mért gyakori GP-anomáliák időállandó szerint szétválasztható összetevői - növekvő sorrendben - a filtrációs-, agyagos (membrán) -, elektrokémiai (redox) -és a metallikus (fémes) potenciálokból adódnak.

A szeméttelepeken mérhető GP-jelek nagysága kvalitative jelzi a szennyeződés mértékét, s általában a hosszú időállandóval jellemezhető redox- és fémes komponensek az uralkodóak.

Letölthető poszteranyag (ppt)

Vízkutatás

ZALASZÁNTÓ, Almakúti BT., Kiegészítő geofizikai mérések

Előzmények

Korábbi méréseink felhasználásával, a 20. számú VESZ méréstől 250 m-re, nyugatra fúrást mélyített a VIKUV RT. Víztermelés céljából a 74-85 m mélységközben települt pannon korú homok összletet szűrőzték, amely a rendelkezésre álló elektrokarotázs és természetes gamma szelvények szerint kedvező paraméterekkel rendelkezik. A további vízigények kielégítése céljából mostani méréseinkkel hasonló vagy jobb homok összletet keresünk, amely a VESZ szelvényeken környezetével együtt, mint közepes ellenállású rétegösszlet jelentkezik. A Megbízó nevében Pálfalvi Ferenc úr kiegészítő jellegű geofizikai méréseket rendelt meg a HÁROMKŐ BT.-től.

A terepi mérések

A terepi munkát 2005. április hó 11-12-én végeztük. 5 db. szondázás készült a 20-as ponttól Ny-ra és K-re 100-100 m távolságban a III. szelvény mentén (1. Melléklet) és egy 6. VESZ pont a Hűtőház környékén. A geofizikai mérési módszer a - a korábbiakhoz hasonlóan - a Schlumberger elrendezésű vertikális geoelektromos szondázás volt ABmax=400-800 m tápelektróda távolsággal. A mérésekhez DIAPIR 10R tipusú mérőműszert használtunk.

A mérések feldolgozása, eredmények

A szondázási görbéket, feldolgozás után a 1D Marquardt-féle inverzióval kiértékeltük. Az így kapott elektromos fajlagos ellenállás és mélység értékpárokat szelvényszerűen ábrázoltuk, ez lett a III. sz. geoelektromos szelvény (2. melléklet).

A szelvény hossza 500 m, a mérések behatolási mélysége 100-120 m a felszín alatt. Víznyerés céljából a felső pannon korú homok összleteket érdemes megvizsgálni, melyek elektromos fajlagos ellenállása uralkodóan 30-40 ohmm. Ezt a rétegösszletet sárgával szineztük. A VESZ mérések átlagoló jellegéből következik, hogy nagyobb mélységben a görbén külön-külön nem jelentkeznek az egyes homok rétegek, ezért egy-egy vastagabb összletből - a továbbiakban is - karotázs mérések esgítségével kell kiválasztani a szűrőzendő réteget.

A III. szelvényen az látszik, hogy Ny-ról K felé haladva a "kvázi"-aljzatot képező (miocén?) agyagmárgás, görgeteges réteg (ami a fúrásban 95.8 m-benjelentkezett) felszíne egyre feljebb észlelhető, így a pannon összlet beszűkül. Ezért vízkutató fúrás a 20-as ponttól K-re nem javasolható.

A különálló, hűtőházi mérési ponton a vázlatos rétegsor a következő:

Javasoljuk, hogy a kutató előfúrást a II. sz. szondázás és a (régi) 20-as sz. VESZ mérés között végezzék.

/Ismételten megjegyezzük azt a tágabb környezetből származó tapasztalatot, hogy a hegység előtérében lévő felső pannon permeábilis rétegek vízadóképessége gyenge a peremi változatos kifejlődés miatt, a meglévő kutakban tapasztaltak szerint néhányszor 10 l/p./

Utóirat: a Megrendelő (Pálfalvi Ferenc) közlése szerint a kút kb. 600 l/perc hozamot eredményezett.

Geofizikai mérések folyón és tavon

ÁROKTŐ-Tiszadorogma távlati vízbázis

Tiszai mérés	Szonárral készült mélységtérkép

A kutatandó sérülékeny parti szűrésű vízbázis a Tisza-folyó mellett, Ároktő és Tiszadorogma községek határában található. A VESZ méréseket az 50 éves elérési időhöz tartozó felszíni metszet által határolt területre telepítettük: 2 db., kb. 5 km hosszú szelvényt a folyó jobb partjára, 2 db. 5 km-es szelvényt a folyóban, egyet a bal partra telepítünk, s kiegészítésképpen 2 rövidebb 1.0-1.5 km-es merőleges szelvény készült.

A mérési vonalak hossza összesen 25 km, a mérési pontok távolsága 200-200 m. A szükséges. 40 m-es behatolási mélységnek megfelelő ABmax=200m tápelektróda távolság 200 m, esetenként 400 m.

Vízi mérések

A vízi méréseknél a geofizikai kutatás-feltárás egyik feladata a folyó és mederkapcsolati viszonyok kutatása, nevezetesen a folyómeder alatti rétegsor és a meder iszaposságának vizsgálata, az iszap alatti képződmények minőségének megismerése. A mederfenék és a meder alatti rétegek kutatására több módszert együttesen alkalmaztunk:

• elektromos szondázás a folyó felszínén vontatott úszó szondával
• folyamatos szonár mérések a vízmélység és az iszaphatár meghatározására.

A vízi elektromos ellenállás szondázásokat 100 m hosszú úszó Schlumberger szondával végezzük, melyet a víz sodrása egyenes vonalban tart. Az észlelő a hajóban vagy motorcsónakban helyezkedik el.

A kétféle mérés eltérő fizikai alapja lehetővé teszi, hogy a közöttük levő mélységkülönbség alapján a laza, iszapos aljzatot, amely mechanikailag folyékony zagyként viselkedik, de elektromos vezetőképessége különbözik a víztől, - elválasszuk, megmutassuk.

Miskolc-Hámori tó vizsgálata

A geofizikai kutatás-feltárás célja a Hámori tó mélységének ellenőrzése, az üledék - ill. iszap-vastagság meghatározása volt.

Régészeti kutatás geofizikai mérésekkel

A Vadnai-várhegy és a Sajónémeti-várhegy geofizikai feltárása

A geofizikai feltárás célja a szóban forgó 2 vár-hegy, a hozzájuk tartozó védművek és részben a sáncok vizsgálata, bennük az építmény alapok, illetve a szűkebb környéken az esetleg otthagyott tárgyak keresése.

Az alkalmazott geofizikai módszerek

Az elektromos ellenállás módszerrel a vizsgált térrész, a talaj ill. a kőzet elektromos ellenállását, az elektromos vezetőképesség ellentettjét határozzuk meg. A fajlagos ellenállás az egységnyi térfogatú térrész elektromos ellenállását adja. Két alapvető faktor befolyásolja:
a szilárd kőzetváz, más néven mátrix elektromos ellenállása és a pórustér ellenállása, amely a pórusokat, repedéseket kitöltő folyadék vezetőképességétől, koncentrációjától függ.

A mérési helyszínen a tufába ágyazott andezit agglomerátum és andezit bombák alkotják a hátteret, ezek keménységük miatt ellenálltak az eróziónak, s a térszín, a felszíni formák kialakulásakor "kipreparálódtak", - a várhegy a környék fölé emelkedik. A falakon belüli élettér, a taposott talaj jó elektromos vezető a tufa agglomerátumhoz képest. Maga a fal, ha kőből épült, feltételezhetően a közeli andezit sziklából készült, így nagy elektromos ellenállásúnak kell lennie.
Sajónémeti közelében a háttér és altalaj a meglehetősen homogén összetételű finomszemű homokkőből, az alsó miocén korú un. Pétervásárai Homokkő Formáció többé-kevésbé finomszemcsés rétegeiből áll. Elektromos ellenállását az agyagosabb, nedvesebb részek, repedések csökkentik. Ha ezen a helyen a husziták földvárat építettek, a falmaradványok alig különböznek a háttértől, talán az agyagos kötőanyag miatt kisebb elektromos ellenállással tűnnek ki.

A környezet radioaktivitását érzékeny sugárzásmérő műszerek segítségével érzékeljük. Normális esetben a radioaktivitás alacsony szintű, élettani hatása nincs, a minket körülvevő tárgyakból, a talajból és a légkörből, ill. az űrből érkezik.
Leégett karámok, gerenda falak maradványainak hatása abban nyilvánulhat meg, hogy a környezetükben dúsabb széntartalom kedvez az oldatban szivárgó radioaktív anyag megkötésének. Ily módon pozitív gamma sugárzási szintű, záródó izovonalakkal jellemzett helyeket kell keresnünk. A mérés gamma fotonok beérkezésének érzékelésére alkalmas MÉV gyártmányú műszerrel történt. A mérést 1 perces időtartamú gyűjtéssel végeztük a rácspontokon, oly módon, hogy X (EOV Y tengellyel párhuzamosan) irányban 2 méterenként, Y irányban (EOV X tengellyel párhuzamosan) pedig 2.5 méteres beosztásban. A műszer detektorának méretéből adódóan a kisebb lokális hatókat valószínűleg csak pár cm-es mélységből képes kimutatni. A terepi észlelést Herczeg Ádám mérnök-informatikus, PHD- geofizikus hallgató végezte, műszer: magyar, MÉV-gyármányú, NC-483 tip. szcintillációs sugárzásmérő.

A mágneses módszer a Föld mágneses terét méri, mely két részből tevődik össze egy adott kutatási területen. Egyrészt a területen ható általános geo-mágneses térből, mely kis területen állandónak tekinthető, másrészt a felszín-közeli mágneses hatók, ferromágneses anyagok teréből. Ez utóbbiak mágneses anomáliaként jelennek meg, mivel az erővonalakat begyűjtik. Kiinduló feltételezésünk szerint a régi épített környezetből származó, civilizációs hatások eredményei lehetnek: vas zárak, kapupántok, szögek, melyek a leégett véd művekből megmaradtak, s eltemetődtek. Kisebb hatásúak lehetnek a régi égetett cserepek, kemencék.

A földradar, georadar (GPR) Ground Penetrating Radar nagyfrekvenciás elektromágneses kutató módszer.
A földradar berendezés adóantennája MHz nagységrendű elektromágneses impulzusok sorozatát bocsátja a talajba. A hullámok a kőzetben részben elnyelődnek, részben visszaverődnek. A visszavert jeleket a vevőantenna folyamatosan regisztrálja. Így a radarszelvényezés eredményeképpen kapott idő/mélység metszeten általában követhető a rétegződés, a földtani szerkezet, valamint minden, a föld alatt lévő objektum vagy tárgy, melynek mérete a hullámhosszal összemérhető. A módszer előnye a nagy felbontóképesség.

A geofizikai vizsgálatok eredményei

Vonalas létesítményekkel kapcsolatos geofizikai mérések (utak, autópályák)

Az M35 autópálya hajdúböszörményi szakasza

A talaj rétegzettségének vizuális megjelenítését szolgálják a georadar felvételek. A kapott jel a nagyfrekvenciás elektromágneses hullámokkal átjárt közeg dielektromos állandójától függ. Anomáliák, kontrasztok a rétegváltások helyein észlelhetők, ott ahol a kőzet porozitása és/vagy nedvesség tartalma ugrásszerűen változik.

Tállyai andezit bánya geofizikai kutatása

A Colas Északkő Bányászati Kft.-vel kötött szerződés értelmében a Háromkő BT. magfúrásos kutatást megelőző felszíni geofizikai méréseket végzett a Tállya andezit bánya területén. A mérés során alkalmazkodni kellett a kőbánya művelési szintjeihez, azaz nem lehetett dolgozni az előzetes tervben vázolt 50m x 50m egyenletes kutatási hálózat szerint. A vizsgálatok célja az andezit kőzet minőségi változásának kimutatása, és lehetőség szerint a fekü meghatározása volt. Az öt fő szinten (380, 344, 324, 304, 284 mBf.) görbült vonalas elrendezésben ABmax=400 és néhány 800 m-es tápkábel terítéssel 80-120 m mélységi behatolású VESZ méréseket végeztünk 25-25 m-ként, ugyanitt mágneses méréseket kétszeres sűrűséggel. Összesen 159 VESZ mérés készült és 412 mágneses gradiens észlelés.

Eredmények

Az eredmények bemutatása előtt el kell mondanunk, hogy a bányafalon észlelt oszlopos kőzetek az elektromos áram terjedésével szemben nagy ellenállást fejtenek ki, azaz ezres nagyságrendű értékek a jellemzőek. Ellenállás csökkenést a repedezett vagy bontott kozetekben észleltünk. Megerősíti ezt a régi magfúrások leírása, mely szerint a repedések karbonátos-vasas kitöltésűek, helyenként pirithintéssel. Ezek az elváltozások jól vezetik az áramot. A kőzetek testeken belül előforduló heterogenitásokat jelzi az ellenállás változása, mely a szerkesztett szelvényeken jól látható. A fajlagos ellenállások értékeiből következtetünk a kőzet megtartására, üdeségére.

A repedezett, bontott részeket halványkék színnel ábrázoltuk 50 ohmm alatt. Szürke, világos szín jelzi a repedezett andezitet, melynek megtartása gyenge-közepes, feltételesen haszonkő. Sárga, vörös-barnás színekkel jelöltük a nagy ellenállással rendelkezo kőzetet. Növekvő elektromos ellenállás az üdeség növekedését, nagyobb tömörséget jelez. Figyelembe véve az elektromos ellenállás szelvényeket és a mágneses szelvényeket szerkesztettük meg az értelmezett földtani-kőzettani változatot. Az öt szint közül alább a 380-as szintet emelném ki.

380-as szint

A szelvény irányítottsága jó közelítéssel ÉNy-D, ívelt, néhány kisebb töréssel. 357 mBf. szintről indul, a tetőn eléri a 388 métert. Az első 50 m szelvény-hosszon a méréshatár aljáig (kb. 100 m) közepesen tömör a kőzet. 100-150 fm közt felszín közelben csaknem meddő. 150-400 fm közt 20-25-30 m vastagságú kissé repedezett andezitet kaptunk. A dombtető alatt, a szelvény 550 m-ig terjedő részén 30-50 m vastagságú töredezett kőzet várható, benne szilárd góc (vörös színnel) lemegy 60 m-ig. Az 550-875 m szakaszon felül 30-25 m tömör kőzet van, alatta bontott részekkel, majd 750-800 m körül gyökértelen „dugó” észlelhető, ami kis megszakítással végig, 1100 m-ig kitart. De felül 875-1075m közt zavart, repedezett, agyagos gócok találhatók.

A földtani-kőzettani változat szerint a zölddel jelölt részek erosen tufás jellegűek. Az andezit többnyire repedezett, bontott állapotú, - feltételezhetően nem haszonkő. A 380-as szint magassága és a hullámos felület miatt igazi aljzat nem rajzolódik ki.

Összefoglalás

A mérési terület felső 380-as szintje alatt heterogén kőzetet találtunk, de itt is bőven vannak műre való készletek. A jó minőségű andezitet bontott részek szakítják meg. A szelvény D-i részén szerkezeti változás gyanúja rajzolódik ki.

Szintben alatta húzódik a 344 m-es vizsgált szelvény, aminek az É-i harmada kb. 80 m mélységig alig zavart tömbnek tűnik. D felé haladva a vastagság 20 m-re csökken, de egy 20 körüli osztó vagy köztes réteg után ismét bejön az erősen repedezett kőzet.

A 324-es szint alatt a szelvény kezdetétől 550 m-ig – egy köztes repedezett rétegtől eltekintve - óriás tömegű üde andezit található. Itt is a DNy-i szárnyon a mélyben jön be egy kisebb fajlagos ellenállású rész, - ez lehet földtani szerkezeti változás, tufával való összefogazódás.

A 304 m-es szinten végzett kutatás I, II. szelvénye perspektivikus, jó eredménnyel járt. Itt az É-i részen 25 m vastagságúnak adódott az andezit, majd D felé egyre vastagabb, középtől 60-80 m. A III. szelvény Ny-K irányú, az aljzat viszonylag magasan található, 276-282 mBf. körül.

A szelvények egyes szakaszain 245 mBf. alatt is tömör kőzet található, alja nem ismeretes. Ez arra mutat, hogy a kiinduló, keletkezési modell nem olyan egyszerű, de mégis – további vizsgálatokkal – lehetne keresni a „gyökér-zónát”.

Vilmányi kavicskutatás úszó szondával

Jelenleg a bánya kavics-vagyonát a víz alól termelik, a bányató É-i partja mentén. A feladat az volt, hogy a korábbi bánya műveletek során keletkezett tó medre alatt feltérképezzük, hogy van-e kavics, kavicsos homok haszonanyag, vagy csak az agyagos fekü van jelen. A méréseket 100 m hosszú, speciális vízi kábellel végeztük, melyen Schlumberger-elrendezésben vannak felszerelve az elektródák. A szondát két csónak között feszítettük ki, s az észlelő technikus a hátsó csónakban regisztrálta a fajlagos ellenállás értékeket, az AB/2 függvényében. A mérések számát a Megrendelő 16 db-ban határozta meg.

A geofizikai mérések során 16 ponton készült VESZ mérés 20-25 m mélységi behatolással. Ezek adatai alapján 4 geofizikai földtani szelvény készült, valamint 4 db térképen ábrázoltuk a legfontosabb információkat. A mélységek a mérés időpontjában adott vízszinthez képest értendőek. A víz fajlagos ellenállása ~42 ohmm. A víz mélységét befolyásolhatja a tó alján lévő homokos iszap, iszapréteg, ami a vízmozgással és a bányászat hatására változhat. Az agyagos aljzat a vízszinthez képest 4,4 és 8,9 m mélyen található.

A kavicsréteg vastagsága a teljes aljzat feletti kavics vastagságára vonatkozik, tehát ahol a réteget agyag, vagy homok keresztezi, a lencse feletti és alatti kavicsréteg vastagsága összeadódva adja ki az értékeket. Így a kavics vastagsága 1,8 és 7,2 m között változik. A 6-os mérési ponton az aljzat emelkedésével a kavicsréteg vastagsága is jelentősen lecsökken, valamint ezen a területen egy agyaglencse is csökkenti a haszonanyag mennyiségét, azonban a többi területen 6,5 m feletti vastagságot várhatunk.

A rétegsorban 6 pontban jelentkezett agyaglencse, ami megszakítja a kavicsréteget, ezek vastagsága 0,3 és 1m között van. Az agyaglencséken kívül homok betelepülések is várhatóak. A kavicsrétegen belül minőségi változások vannak, amelyet az elektromos fajlagos ellenállás változások jeleznek; azaz a 100 ohmm-nél nagyobb értékek homokos kavicsra utalnak, a további növekedés a szemcseméret növekedését jelzi. A viszonylag csökkent, 100-60 ohmm közti értékek a homokos frakció szaporodását jelzik. A 60 és 80 ohmm közötti értékek kavicsos homokra utalnak. A többi területen minél magasabb az érték, annál durvább kavicsra lehet számítani.

Az elkészült geofizikai földtani szelvények közül a 2-2’ szelvényt emelném ki. Itt látható a 6-os pontban lévő kavics réteg elvékonyodása. Itt a kavics vastagsága csupán 1,8 m, az aljzat emelkedésének és az agyaglencse jelenlétének köszönhetően.

FÖLDRADAR (GPR) mérések- Roncsolásmentes diagnosztika

Műszerünk: GSSI UtilityScan 270 georadar.

Felhasználási területek:

• árvízvédelmi töltések vizsgálata
• vonalas létesítmények mellett talaj tömörség vizsgálata
• domboldalak, rézsűk állékonyságának vizsgálata
• üregkutatás
• épületek alapozásának előkészítése esetén talajvizsgálat
• építési területek archeológiai célú vizsgálata